Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jácintnak

 

hinyzol.1jpg.gif

 

 

"Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk." 

                                                                                                                                                                         Simon András

Te voltál a felhők közt a csillag -

mely rám ragyogott,

Te voltál az éjszakában a fény -

mely rám világított.

Te voltál a napsütésben az árnyék -

mely hűsített, ha lepihentem,

Te voltál télen a nyár -

mely felmelegített.

 

Ha borús volt az arcom,

Te derűt hoztál rám,

Ha bánat volt a lelkemben,

Te megvigasztaltál.

Ha boldog voltam,

Te velem örültél,

Ha könnyeimet hullattam,

Te velem keseregtél.

 

Bimbó voltál, de kivirágoztál, Te elhervadtál, mint a Jácint virág.

 

miscellaneous_119.gif

NYUGODJ  BÉKÉBEN!

 

 

Harmatcsepp a lombokon,

Hajnalfény a fák közt átdereng.

Gondfelhő az arcomon,

Én vagyok csak ébren és a csend.

Kinek mondjam el a bánatom,

Kinek mondjam el, nem is tudom.

Ki hallgat meg egyszer végre már,

Ki gyógyítja meg azt, ami fáj?!

----------------------------

Fiam emlékére

Mikor gyermek voltál, aggódtam érted,

mindennap sírtál a bölcsödében.

Az óvodát elviselted,

mert egyhelyen voltál a testvéreiddel.

 

Mire iskolába mentél már olvastál,

a tanítónak nemsok gondja volt rád.

Szeretted az iskolát, s tanulást,

csak amíg gyermek voltál.

 

Hirtelen felnőttél, megváltozott az életed,

magadat nagynak érezted,

életedbe belépett a szerelem,

melyet Te örömmel viseltél el.

 

Aztán a gondok, s bajok jöttek,

mert megismerted a valós életet.

Azóta szenvedés volt az életed,

mert szabadulni tőle nem lehet.

Szenvedtem, mert Te szenvedtél,

mindketten jól tudtuk, ez a vég.

----------------------------------

 

Novemberi este

Novemberi estén az ajtómon kopogtak,

nyugtalan álmomból riadtam.

Rendőrség! Rossz hírt hoztak,

a fiam kórházban van!

 

Lezuhant a magasból,

órákig kómában volt!

Furcsa érzés járta át a szívemet,

amíg a kórházba beértem.

 

Türelmetlenül vártam az orvost,

Ki közölte velem, a fiam halott.

Zokogva borultam az élettelen testre,

Félig nyitott szeme rajtam pihent.

----------------------------

 

 

Temetés

 

Eljött ez a szörnyű nap,

  mit ember, anyának nem kívánhat.

  Gyermekét temetni a legnagyobb fájdalom,

  nincs rosszabb ezen a világon.                                                                                                                                               

  Korán mentem a temetőbe,

  hogy utoljára megnézzem,

  hogy utoljára megszeretgessem,

  hogy utoljára búcsút vegyek tőle.

Fehér selyempárnák közt feküdt,

  összekulcsolt kezébe egy rózsaszál került.

  Egyetlen szerelme, a halott mellére

  egy félbetört szivet tett.

Ő volt a világ legdrágább gyermeke,

  kitől most örökre búcsút kell vennem.

  

Lezárták a fehér koporsót, 

s jól tudtam, többé nem látom.

E földi végső állomásodon

 sok barátod ott volt,

 talán még a gyilkosod is megsiratott

.--------------------------------------------------------

www_tvn_hu_6db8c6c026487bb0538cc637a9c7b28b.gif